Close

Az Országos Esküvői Dj és Zenész Szövetség alapszabálya

AZ ORSZÁGOS ESKÜVŐI DJ ÉS ZENÉSZ SZÖVETSÉG KULTÚRÁIS EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

(A legutóbbi módosítás dátuma : 2019.08.25.)

Elhatározva az ORSZÁGOS ESKÜVŐI DJ ÉS ZENÉSZ Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.

Az egyesület adatai

1.      Az egyesület neve: ORSZÁGOS ESKÜVŐI DJ ÉS ZENÉSZ SZÖVETSÉG KULTÚRÁLIS EGYESÜLET

2.      Az egyesület rövidített elnevezése:   ORSZÁGOS ESKÜVŐI DJ ÉS ZENÉSZ SZÖVETSÉG

3.       Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: (ha van)

4.      Az egyesület székhelye:   2643, Diósjenő Petőfi Sándor Út 46.

5.      Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

6.        Az egyesület honlapjának címe:  www.eskuvozene.hu 

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

1.      Az egyesület célja: Az esküvői zeneszolgáltatás színvonalának országos emelése és magas szinten tartása Magyarországon.

2.    Az egyesület tevékenysége:

         Szolgáltatók összefogása, képzése., szolgáltatók közvetítése a megrendelők felé. Szakmai érdekképviselet, esetleges jogi segítségnyújtás.  TEÁOR : 9412 Szakmai Érdekképviselet ,  8552 Kulturális képzés,  9002 Előadő művészeti kiegészítő tevékenység

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1.      Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.

Tagdíj

1.      Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a közgyűlés állapítja meg. A tárgyévi tagdíjfizetés határideje a tárgy év március 31. napja. Az egyesület minden tagja köteles az egyesület házipénztárába történő befizetéssel vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni a tagdíj befizetését.

V.

A tagság

  1.   Az Egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik, a tagok Rendes és Pártoló tagok lehetnek.
  • Az Egyesületnek tagja lehet az a büntetlen előéletű természetes, illetve jogi személy, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve elfogadja, azokkal egyetért, és akinek az Egyesületbe való felvételével az Elnökség többségi szavazattal hozott határozatával egyetért.
  • Az egyesület taglétszámának bővítéséről, minden esetben a Közgyűlés dönt.
  • Az Egyesület Rendes tagjai természetes személyek lehetnek.

A Rendes tag részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, választhat és életkorának megfelelő tisztségre választható az Egyesület szerveibe, jogosult az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételére, valamint köteles eleget tenni az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek.

       Az Egyesület Rendes tagjainak kötelességei:

– kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait,

– kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat és tagdíjat fizetni.

  • Az Egyesület Pártoló tagjai természetes és jogi személyek lehetnek. A Pártoló tag az Alapszabályban meghatározott célokkal egyetért, és azok megvalósulását támogatja. A Pártoló tag részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein hozzászólási és javaslattételi joggal. A Pártoló tag az Egyesület szerveibe nem választható és oda tagokat nem választhat. A Pártoló tag a Közgyűlésen nem szavazhat. A Pártoló tag felvételéről az Elnökség dönt. A Pártoló tag kötelessége az Alapszabály betartása és a vállalt támogatásának megfizetése.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1.      Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1.      A tagsági jogviszony megszűnik:

         a./ A tag kilépésével.

         b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

2.      A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3.      Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az  érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az  érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

1.      Az egyesület tagja jogosult:

         a./ az egyesület tevékenységében részt venni

         b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

         c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

         d./ az egyesület irataiba betekintetni

         e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

         A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

 A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

1.      Az egyesület tagja:

         a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

         b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

         c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

         d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

                                                                                       X.

Az egyesület szervei

1.       Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

A Közgyűlés

2.      A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

3.      A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4.       A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5.       A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön  (elektronikus tértivevény).

          Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

          A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

         A közgyűlési meghívót az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hozni.

          A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

     Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

6.      Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7.      A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8.       A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9.       A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

            A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

            a) az egyesület nevét és székhelyét;

            b) a közgyűlés helyét és idejét;

            c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

            d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

            e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól           tartózkodók számát.

            A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

10.     A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)    aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11.     A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12.     A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

.

Elnökség

13.    Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

14.    Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15.    Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

16.      Az egyesület vezető tisztségviselői:

          Az egyesület elnöke: Glöckl Ferenc Péter,  an.: Dulló Magdolna (2643 Diósjenő Petőfi út 46.)

           Az elnökség tagjai:    Svirzsovics Ferenc – alelnök (2626, Nagymaros, Visegrádi utca 14.)

                                           Nemesvári Norbert  – alelnők  (2600, Balassagyarmat, Béri Balogh Ádám u 3.)

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

          A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

17.   Az Elnök az Egyesület vezetője.

  1. összefogja az Egyesületet, szervezi annak működését,
  2. összehívja a Közgyűlést (kötelezően évente egy alkalommal, egyébként szükség szerint),
  3. összehívja az Elnökségi ülését,
  4. dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, az Alapszabály, vagy a Köz    gyűlés nem utal más szerv hatáskörébe,
  5. éves programot és költségvetést készíttet, gondoskodik azok elfogadtatásáról,
  6. önállóan aláírási- és utalványozási joga van,
  7. az elnök önállóan jogosult rendelkezni az egyesület bankszámlája felett
  8. jogosult harmadik személyekkel való szerződéskötésre,
  9. a tagságot tájékoztatja az Egyesület munkájáról, ellenőrzi az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációt.
  10. Képviseli az egyesületet bíróságok, más hatóságok, társadalmi szervezetek, harmadik személyek előtt belföldön és külföldön egyaránt.
  11. A képviseleti jogot másra átruházhatja.
  12. Éves beszámolót, jelentést készít.
  13. Felelős az egyesület törvényes, az alapszabálynak és az egyesület más szabályzatainak megfelelő működéséért.
  14. Gondoskodik a közgyűlés, az elnökség által hozott határozatok végrehajtásáról.
  15. Elnököl a közgyűlésen, az elnökség ülésein, de e jogkörét másra átruházhatja.
  16. Irányítja az elnökség munkáját.
  17. Gondoskodik arról, hogy a tagok munkája és a tisztviselők intézkedései a közgyűlés és az elnökség határozataival összhangban legyenek.

18.    Az elnökség hatáskörébe tartozik:

  1. az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  2. az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  3. a tagság nyilvántartása;
  4. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele
  5. a tag felvételéről való döntés.

19.     Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök  legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze. Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

19.   Az elnökség határozatát  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

         A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

  c)     akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

d)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

  f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

20.     Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XI.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Kelt: ……Diósjenő….,  2019. év. …..Augusztus….. hó  …25. . napján